Futok, rohanok, kapkodok, hogy utol ne érjen, hogy meg ne előzzön. Folyton a nyomomban lohol. Sürget, és valahogy mindig egyre többet és többet követel az életemből. Az életből, ami szinte már nem is az enyém... hiszen körülötte forog minden. Mert félek tőle. Félek attól, hogy egyszer lehagy.…

 Elég inspirálónak találom a transzneműeket. Igazán jó látni, hogy vannak emberek, akik szeretnék jól és boldogan élni az életüket, és ezért megtesznek mindent, amit csak lehet. Érdekes viszont, milyen reakciókat válthat ki bizonyos emberekből a tudat, hogy biz' isten vannak mások is, akik másképp…