Az elmúlt hetekben sorra záporoztak a hírek - mintha egymásra licitálási verseny folyna -, miszerint több nyomtatott magazin kénytelen megszűnni vagy teljesen áttérni az online formára. A Marquard Media november elején jelentette be a Playboy, az Exclusive és a Men's Health megszűnését, ugyanennek a hónap végén követte őket a PCGuru, illetve december elején hasonlókról számolt be a GameStar magazin szerkesztősége is.
A nyomtatott sajtó temetése az internet fejlődése és elterjedése óta folyamatos beszédtéma, a konszenzus mind ez idáig, hogy valóban hatással lehet a printre; mindeközben nem szabad elmenni a tény mellett, mely szerint már korábban is akadtak szerkesztőségi megszűnések. A fent említett magazinok mind tematikus, egy bizonyos rétegnek szóló újságok voltak, az eladási-előfizetői növekedés mindenfajta megújulási próbálkozás ellenére szinte már elképzelhetetlenné vált sőt, évről évre egyre csökkenő tendenciát mutatott.
A PCGurut 27 éves történelmében többször fenyegette a megszűnés veszélye, az egyik ilyen, de legjelentősebb pillanat 2002-2003 fordulóján történt: a szerkesztőség egy része a PCGuru külföldi felvásárlását követően tüntetőlegesen felmondott és megalapították saját, független, videojátékkal foglalkozó magazinjukat, a GURU Gamert, később már csak Gamert. Az újság nem volt hosszú életű: 2004 szeptemberében minden formájában megszűnt, az akkori szerkesztők közül voltak akik visszatértek a Guruhoz, de voltak akik a GameStart vagy a videojátékfejlesztést választották. Ez a - nevezzük most - közép korai időszak a videojáték újságírás hazai történetének nyomtatott változatának egyenlőre kedvező volt, de hiába jelentek meg korán az online térben, az Magyarországon még nem volt olyan elterjedt és népszerű. Mindeközben a GameStar szépen építkezett, és bár ott sem maradtak el a belső átalakulások, mégsem beszélhetünk akkora volumenű történésekről, ami a PCGurut jellemezte (kivéve a Project029-re való váltást). Ezen két legnagyobb hazai lappal párhuzamosan, illetve megelőzően jelen voltak más magazinok is, amik viszont már nem voltak olyan szerencsések mint a két piacvezető, olyanok mint a:
- Spektrum Világ (1987-1990)
- Commodore Világ (1989-1994)
- Computer Világ (1995-1996)
- 576 Kbyte (1990-2002)
- 576 Konzol (1998-2008)
- Joypad (1995)
- PC Ultra (1992)
- Joker (1998)
- PC-X (1995-1999)
- PC Games (2005)
- CD Games (2001-2009)
- GamePro (2005)
- Club Nintendo (1993-1995)
- Play Zone (2005)
- PC Zed (1997-1999)
A férfimagazinok piacának felvevőképessége meglepően kisebb, a sokáig piacvezető Playboy komolyabb kihívói: a CKM és az FHM már évekkel ezelőtt megszűntek, válaszul csupán elhanyagolható minőségű és tartalmú lapok jelentek meg, így érte a nyuszis magazint a 2019-es szinte már esedékes megszűnése. A megváltozott fogyasztói kultúra és az internet elterjedése őket sokkal érzékenyebben érintette, és hiába, hogy a Playboy nem csak mint magazin van jelen, számos termék jelent meg a licencükkel, még ez sem bizonyult elegendőnek a lap életben tartásához.
Mindkét példában van egy közös, mégpedig, hogy Magyarországon egy rendkívül szűk rétegnek szóltak. Mivel a piac felvevőképessége limitált, új közönséget alig vonzott már be, így a konkurenciák megjelenése és a nyomtatott sajtót érő extra nehézségek sokat rontottak az amúgy is nehéz helyzeten. Náluk már sokkal nagyobb közönséget érnek el a magukat influencernek vagy youtubernek nevezett véleményvezérek, akik saját csatornájukon sokkal személyesebben tudják megszólítani az embereket, sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni a felvevőpiacot érintő trendekre, miközben sem a tördelés, nyomtatás, terjesztés, a szerkesztőség egyben tartása és mindezek költségei vagy az időközben felmerülő jogi akadályok sem jelentenek gondod számukra, ráadásul teljesen ingyen.
Az éremnek viszont a legtöbb esetben két oldala van. A magyar influencerek rettentő gyors terjedése az utóbbi időben érte el a piaci maximumot és ahogy lenni szokott, az ő értékük is inflálódni kezdett. Még így is kapnak szponzori megkereséseket, de már nem jár érte akkora összeg, mint évekkel ezelőtt.
Ezzel párhuzamosan, ahogyan az online média olvasottsága már jóval meghaladta a nyomtatottét, megjelentek a szakosodott "fake news" portálok is (amit a politikai pártok nagyban ki is használtak, használnak). A hiteles oldalak próbálják ugyan felhívni a figyelmet az álhír terjesztőkre, még így is rendkívül sokan esnek abba a csapdába, hogy készpénznek vesznek szinte mindent, amit az online térben olvasnak. Azt gondolom ez csak egy kezdetleges probléma, ami idővel rendeződik majd, de addig rengeteg változáson kell átesnie a piacnak és - kulturálisan - a társadalomnak.
Mindeközben könnyen megeshet, hogy az online inflálódás hatására - amíg nem rendeződnek ezek a problémák -, egy időre felértékelődik majd a nyomtatott sajtó, mint minőségibb médiafelület, és ha nem is sokáig, de reneszánszát élheti majd. Reméljük addigra annak megfelelően periférián kívülre kerülnek a hasonlóan kártékony "fake news" funkciót betöltő ingyenes újságok is. Az online térre való váltás elkerülhetetlen, ha már egy olyan generáció nő fel, akiknek aligha lesz emléke a fizikai formáról, az végleg megpecsételi a hagyományos papíralapot. Ettől csupán pár évre vagyunk, így a jövőben számíthatunk egyéb megszűnésekkel kapcsolatos szomorú hírekre.
Ha tetszett lájkolj minket Facebookon is! Köszönjük!
Ha van véleményed a témában, írj, szólj hozzá és beszéljünk róla!